SOTEU 2020

Izgalmasnak ígérkezett az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen szeptember 16-án első alkalommal megtartott helyzetértékelő beszéde az Európai Parlamentben.

Beszédében az elnök számot vetett az elmúlt év eredményeivel, bemutatta a Bizottság vízióját a következő időszak prioritásairól, és körvonalazta, hogy a Bizottság hogyan tervezi kezelni az Európai Unió előtt álló legsürgetőbb kihívásokat. A koronavírus-járvány hatásainak kezelését szolgáló, nagyszabású helyreállítási terv mellett szólt az éghajlatváltozás elleni küzdelemről és Európa digitális jövőjének alakításáról, mint a 2021-es év két prioritásáról.

A beszédet Facebook csatornánkon is figyelemmel kísérhették, egy több mint 50 fős közösség jött így létre. A megyei Nagykövetiskoláktól kaptunk visszajelzést is a beszéddel kapcsolatban. Kérdéseikből látszik, hogy ismerik von der Leyen álláspontját, programját.

Leskovics Bálint 10.évf.  Szent Miklós Görögkatolikus Gimnázium és Kollégium:

„Ursula von der Leyen a tegnapi napon, szinte teljes egészében felvázolta az Európai Unió új irányvonalát. A klímaváltozástól kezdve, az egységes európai minimálbérig bezárólag, rengeteg témáról beszélt. Úgy vélem, hogy ezek az elképzelések újra világpolitikai szereplővé tehetik az Európai Uniót. Jelenleg, a jelen állás szerint, sajnos az EU nincs komoly világpolitikai pozícióban, de a der Leyen-bizottság változtathat ezen. Az USA, Kína és Oroszország mellett nehezen jut csak szóhoz az EU. Valószínű, hogy ilyen színvonalas program mellett, ez hamarosan megváltozik.”

Fehérgyarmati Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (Az Európai Parlament Nagykövetiskolája) diákjai inkább kérdéseiket fogalmazták meg:

„Mik a tervek a jövőre nézve az országok migrációs helyzetével kapcsolatban?

Mennyi pénzt invesztálnak éves szinten a „zöld épületek” létrehozásába?

Mit ért pontosan azalatt, hogy csökkentik a károsanyag kibocsátást, és mennyit szánnak erre a költségvetésből?

Mit gondol, milyen lesz a jövő generációja?

Hogyan érinti a világjárvány az Európai Uniót?

Milyen lépésekben tervezik csökkenteni a károsanyag kibocsátást?

Hogyan fog megváltozni az oktatás a következő 30 évben, és milyen módszerekkel akarják fejleszteni azt?

Milyen akciótervet dolgoztak ki a gyűlöletbeszéd és a rasszizmus visszaszorítására?

Hogyan akarják Európát fejleszteni, milyen épületekkel?

Mennyi pénzt szánnak a munkahelyteremtésre?

Hogyan tervezik bevonni a fiatalokat az európai munkába?

A környezetszennyezés, a migráció és rasszizmus kérdéseibe hogyan szándékoznak bevonni a fiatalokat, milyen szerepet szánnak nekik?

Valóban lehetséges-e az 55%-os károsanyagkibocsátás csökkentése Európa szerte, és terveznek-e szankciókat azon gazdaságokkal szemben, akik nem hajlandóak változtatni?

Mennyi időbe telik majd teljesen átállni a normál üzemű járművekről az elektromos autókra, ha ez egyáltalán lehetséges?

Tervezik-e a jövőben „zöld” oktatási intézmények létrehozását? Ha igen, hány országot érint ez?”