Várakozáson felüli volt a Rétköz –expedíció!

Minden eddiginél több kerékpáros túrázó vett részt szeptember 19-én a Tündérmező megújuló öröksége kerékpártúra -  kulturális expedíció a Rétközben elnevezésű túrán, melyet ezúttal az SZSZBMFÜ keretein belül működő Europe Direct Iroda szervezett. Célunk az volt, hogy ismerjük meg  közvetlen környezetünk látványosságait, amelyek szinte karnyújtásnyira sorakoznak tőlünk, s amelyek részben annak köszönhetően újultak meg, hogy az önkormányzatok, a tulajdonosok a fenntartók európai uniós támogatásokra pályáztak.

Közel nyolcvanan voltak kíváncsiak a Rétköz kulturális örökségére!
Talán sokan csak elsuhanunk a Csuha-Kállay kúria előtt Nagyhalászban.  A szépen felújított épületben könyvtár működik, a könyvtárban lelkes helytörténész segít eligazodni a Csuha-Kállay család múltjának rejtelmeiben. Paszabi szőttessel – ha más nem, a tankönyvekben – már találkozhattunk, de vajon láttuk –e, kipróbáltuk –e már a szövés nem könnyű munkafolyamatát? A túra kisebb gyerekcsapata most odakéredzkedett a szövés mestere, Vattai Jánosné mellé, akinek persze férje is lelkesen magyarázta, hogyan kell mérgesen meghúzni azt a valamit, ami majd elviszi a szálat egyik-másik irányba…

A Tiszához közeledve a gyanútlan turista csak a szelíd folyót látja, pedig „ minden évben kiáradt a Tisza annyira, hogy a ház ablakán át fogták a halat”  - utalt a  tiszaberceli szivattyútelep őrzője, Kerekes János a múltra, az első gőzüzemű szivattyúház hasznára, létjogosultságára.

A fényre néző ember – nem más, mint Bessenyei György a felvilágosodás gondolkodója, Tiszabercel szülötte. Barokkos emlékház, kisnemesi kúria mutatja a múlt egyre halványodó, de még kézzel fogható emlékeit.

Szabolcs földvára, monostor temploma összehozta a csapatot, pedig a jóllakottságtól (a vencsellői sváb jellegű ebéd után) alig-alig gurult a kerék. Megpihenve a harang tövében volt akinek panaszkodásra is futotta – szerencsére a többiek egyetértése nélkül…Mert bár fárasztó volt a több, mint 50 km, az erős széllel legtöbbször farkasszemet néztünk, a közösség megtartó ereje segítette az utolsó kilométerek már-már leküzdhetetlen sorát.

Aki érzett magában elég erőt, elszántságot, visszabiciklizett, aki jobbnak látta megpihenve megtenni az utat, vonattal utazott vissza Nyíregyházára. Így is úgy is élmény volt, a gyerekek számára feledhetetlen. Nagyszerű teljesítményük mély nyoma megmarad bennük, mi pedig reméljük: jövőre is velünk jönnek!