Megye, Ügynökség, Nyíregyháza

Alapadatok, Természeti-táji adottságok

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területe 593,7 km2, az ország területének 6,4%-át, az Észak-Alföldi régió területének 33,5%-át foglalja el. 2009. január 1-jén az ország népességének 5,6%-a, az Észak-Alföldi régió népességének 37,5%-a, 560 400 fő élt itt, ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3. a megyék közt. Népsűrűsége 94,4 fő/ km2, azaz ritkán lakott térség. A megye 12 kistérsége népességét, a települések számát és területét tekintve is szélsőségeket mutat (a Fehérgyarmati kistérség 49 településének átlagos népessége 781 fő, míg a Nyíregyházi kistérség 9 településének közel 16 ezer fő).

Az alapvetően alföldi jellegű megye igen változatos természeti-táji adottságokkal bír, különös tekintettel a Tisza domináns jelenlétének és a Nyírség egyedi vonásainak tájhasználati és településhálózati következményeire.  

Turizmus

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elsődleges turisztikai adottságai:

• A természet romlatlan állapota, vizekben való gazdagsága, ennek köszönhetően gazdag hal- és vadállománya;
• Továbbá jelentős – elsősorban vallási – műemlékei, gasztronómiai hagyományai, hagyományőrző és egyéb kulturális rendezvényeinek sora.

A sokoldalú és egyedi adottságok ellenére a megye idegenforgalma, a mérhető adatok alapján, a magyarországi megyék rangsorának végén helyezkedik el. Az átutazó és kiránduló forgalom dominál, erős a szezonalitás, valamint jellemző a területi koncentráció.

A megye területén egyetlen országos üdülőkörzet található: a Felső-Tisza szakasz. A Felső-Tisza – szakasz üdülőkörzetbe 48 település – ebből 10 város – tartozik a megyében. Az üdülőkörzetben található az összes szálláshely több mint fele (56,5%), de a vendégéjszakáknak alig negyven százaléka realizálódik itt. Az adatok azt jelzik, hogy az idegenforgalom területi koncentrációja a megyeszékhelyen nagyon erős, a megye egyéb attrakcióinak vonzereje nem eléggé erőteljes.

Természeti és épített örökségi látnivalókban talán a leggazdagabb térségei a megyének a kistelepülésekkel teleszórt Tisza-hát – Beregi síkság, valamint a Szamos-hát – Szamos-köz. A Tisza-hát a Vásárosnaményi kistérséghez, a Szamos-hát a Fehérgyarmati kistérséghez tartozik. A látnivalók sűrűsége azonban nem társul tudatos fejlesztés révén kialakított komplex turisztikai termékkínálattal, vagyis az adottságok és vonzerők nem párosulnak a turista igényeinek teljes kielégítését biztosító szolgáltatások egymásra épülő rendszerével.

A megyeszékhelyen és az üdülőkörzeten kívül egyéb települések idegenforgalmi teljesítménye (szálláshely és vendéglátás) összességében nem számottevő.

Közlekedési infrastruktúra

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bekapcsolódását az európai vérkeringésbe a megyén áthaladó V. nemzetközi korridor részét képező, Nyíregyházáig kiépült M3 autópálya, valamint szintén a korridor részét képező Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony vasútvonal biztosítja. A gyorsforgalmi közúti infrastruktúra határig történő kiépülése csak 2015 utánra várható.

A határ menti kapcsolatok 7 közúti és 3 vasúti határátkelőhelyen keresztül bonyolódnak. Szlovákiával sem vasúti, sem pedig közúti közvetlen határkapcsolat nincs. Románia felé a népességet tekintve Nyíregyházával kb. azonos nagyságú Szatmárnémeti közvetlen vasúti elérhetősége hiányzik, a közúti kapcsolat (49. sz. főút) is túlterhelt. A Záhony és térségben lévő néhány településen a széles- és normál nyomtávú vasutak közötti átrakodás mind a mai napig jelentős gazdasági tényező (bár a rendszerváltás előtti áruvolumennek töredéke).

A megye országos kapcsolatrendszerének további meghatározó elemei a 4. és 41. sz. főutak, illetve a Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza vasútvonal. A 4-es számú főút Debrecen-Nyíregyháza közötti szakasza túlterhelt. Ugyancsak túlterheltek a Kassa-Nyíregyháza közötti forgalmat biztosító nyomvonalak (megyén belül a 38. sz. főút). A megyén belül és a szomszédos megyék irányába a kapcsolatrendszert 5 másodrendű főút és 9 vasúti mellékvonal biztosítja.